Arany Kornél

Arany Kornél

A doktor visszatér

2015. augusztus 24. - Gábor Magyari
  • Üdvözlöm, Kedves Gabi!
  • Üdv, Doki!
  • Mi lehet annyira fontos, hogy, megzavarta a nyaralásomat a családommal. Mi szél hozta ide?
  • Nem a szél hozott Doktor, hanem a metró.
  • És én eddig teljesen nyugodt voltam, de hogy újra látom, a vérnyomásom legalább visszatért a megszokott szintre. Szóval mi a gond, baj, mert az gondolom, van, ha újra vette a bátorságát és eljött hozzám.
  • Az van Doktor. De még mennyi!
  • Este mentem volna vissza a Balatonra Kis Grófo koncertre, de telefonálok a feleségemnek, hogy nem érek oda. Biztosan ismeri a nézését, meg a járását, hogy mennyire szeretem.
  • Ne is mondja Doki. Három napja nem eszem, nem iszom, nem alszom. Megtudtam, hogy ő fog fellépni a gólyatábor utolsó napján! Sorscsapás ért engem. Nem elég a sok gond és baj, még ez is…
  • De hiszen ez csodás! Ennél szebb és jobb hír nem is lehetne! Kér majd tőle egy autógrammot? Roppant hálás lennék. Egy ilyen híres és remek zenész fogja tiszteletét tenni a gólyatáborukban. Meg sem érdemli Kedves Gabi, meg sem érdemli!
  • Azon gondolkozom, hogy vissza is mondjam az egészet!
  • Meg ne tegye! Ne csináljon őrült dolgot, még a végén megbánja! De hallgatom, mi a baja, gondja?
  • Tudja Doki, az exem óta senkim sem volt, vagyis ez nem igaz, volt egy lány, akivel randiztam, de elkezdtem volna beszélni vele az irodalomról, és azt sem tudta, kik voltak a tagjai a tragikus Triásznak, nem tudta! És szűz is volt a lány!
  • Hát ez! Meg is értem, hogy nem jött össze vele. Ilyet nem tudni! A kisfiam hároméves, de már kétszer elolvasta az Oidipusz királyt. Ráadásul még szűz is volt a lány, ez felháborító!
  • Ugye Doki? Teljes mértékben!
  • És még valami, baj, gond, panasz?
  • Az exem, hát ki más! Írtam neki egy megbocsájtó üzenetet, mert egyszer részegen elküldtem vissza az édesanyjába, és nem rég írtam neki, hogy sajnálom, de hallani sem akar rólam…
  • Hallatlan! Hallatlan Kedves Gabi! Ezek a hülye, beképzelt lányok?
  • Igen, de még mennyire!
  • És esetleg más probléma?
  • Igen, hogyne! Minden lánynak van pasija, bármelyik lány tetszik, kinézem és van barátja! És megőrülök Doki, megőrülök!
  • Mit nem mondd! Az emberek párkapcsolatban élnek, ezt nem is hittem volna! Mit merészel egy lány, hogy van pasija? Hát mit gondol?
  • Ugye most maga végig ironizál?
  • Magyartanárnak készül ugye?
  • Igen.
  • Akkor tudnia kellene felismerni az iróniát! De az isten szerelmére! Ezek nem problémák, maga, maga szerencsétlen, és én meg emiatt késem le este a Kis Grófo koncertet! Na, ez probléma! De milyen tanácsot adhatnék, mit adjak?
  • Maga az orvos, van diplomája is, ha minden igaz!
  • A hároméves gyerekem nem nyavalyog ennyit, örültem, hogy megszabadulok tőle, erre megkapom magát! Valami igazán komoly gondja van esetleg, ami tényleg súlyos?
  • Ő, hát izé, nincsen barátnőm, meg a lányok, mindenkinek van pasija, meg félek az egyetemtől, meg a gólyatábortól, meg minden!
  • A gólyatábortól? Ne féljen. Fel fog ott szedni annyi csajt, hogy nem igaz! Különben is, semmiségeken lovagol!
  • Kérem, a lovagol szót ne hozza fel, eszembe jut az exem, és, és…
  • Persze, sírjon, nem esett elég eső a múlthéten. Ha így fog viselkedni, hozzáállni, a lányok persze, hogy nem állnak szóba magával!
  • Hát de, hát de, mit csináljak?
  • Mondtam már, hogy legyen Férfi! A hároméves kölykömben több tökösség van, mint önben! Jó pasi, ne aggódjon! Ha hozza a jobbik arcát, amit én nem ismerek, de tételezzük fel, hogy létezik, és elő tudja varázsolni, akkor nem lesz semmilyen gond. Meg a gólyatáborban igyon, érezze jól magát, biztosan lesz olyan lány, akinek nincsen senkije, vagy ha van is, akkor majd nem lesz. Tudja, egyszer minden véget ér.
  • Mint ahogyan Máté Péter énekelte?
  • Mint ahogyan ő. Legközelebb remélem, azért jön el hozzám, mert nem tudja eldönteni, melyik csajt vigye fel magához. Komolyan mondom, jó pasi, sportos, elvileg jókat ír, meg, meg, meg biztos sok remek tulajdonsága van még. Nézzem csak rám! Negyvenéves elmúltam, de még most is bárkit fel tudnék szedni, de ott a feleségem, akivel már húsz éve vagyok együtt. Képzelje, pont az egyetemen ismertem meg őt. Ráadásul az ELTE-n.
  • Remélem nekem is szerencsém lesz majd Doki!
  • Nagyon bízom benne Kedves Gabi! De most ha nem haragszik mennem kell. Kis Grófora nem érek vissza, de ha szerencsém lesz, Lagzi Lajcsit még meg tudom hallgatni. Minden jót, egy hónap múlva jöjjön vissza, és beszámolót kérek, hány csajt szedett fel!

A bejegyzés trackback címe:

https://aranykornel.blog.hu/api/trackback/id/tr447729608

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

transfaux 2016.12.20. 21:07:30

hát, fiam, amíg nem embert keresel, hanem az egódnak valamiféle kiegészítőjét, vagy reprezentálóját, addig nem is fogsz találni senkit - és ha mégis, az nem az lesz, mint amire vágytál.
Egy csomó munka (?), hogy "egyedül" jól érezze magát az ember; de csak így találod meg azt, akivel aztán képes leszel együtt maradni - mert nem a meghosszabbításod, vagy valamiféle megszerzendő jószág, hanem egy autonóm lény, akit képes vagy tisztelni is. Más ember önállóságát (f)elismerni pedig nehéz, bevallom, de muszáj leszel. Kifogásnak helye nincs - még az egód se (nem összetévesztendő az önbecsüléssel!)
soksikert:D
süti beállítások módosítása